A parajdi sóhát mintegy 8 ha kiterjedésű természetvédelmi terület, amely Parajd délnyugati határában található.Legmagasabb pontja az 576 m magas Sós-hegy.Felülete változatos. Termőföldek, lankás kaszálók, esőbarázdás sószirtek, sódolinák váltakozása kimondottan vonzóvá teszi a turisták számára, akik kiépített tanösvényen járhatják be a Só-szorost és Sóhátat. Tetejéről csodálatos kilátás kínálkozik Parajd község területére, valamint a környező hegyekre. A Sóhát déli lábánál alakult ki Székelyföld egyik legszebb és legérdekesebb természeti látványa a Só-szoros. Kialakulásában emberi beavatkozás is közrejátszott: a sóvájárok gödröket ásva termelték ki a megélhetést biztosító kincset, ezek vízzel való feltöltődése és a só oldódása apró tavakat képeztek, majd tóláncok alakultak ki.
A dolinák sora által kialakított só-szoros, új utat szabott a sebes folyású Korond-pataknak, amely könnyűszerrel formálta és napjainkban is formálja az óriási méretű sótömzsöt, szurdokvölgyet képezve. Különlegességét a sajátos formájú sósziklák adják amely a szurdokvölgy két oldalán meredeznek az ég felé, az időjárás függvényében állandóan más színben pompáznak, a csillogó hófehértől a piszkosszürke minden árnyalatáig. A völgyben számtalan sós-forrás buggyan ki, az erek mentén só-karfiol felületeket, sárfolyásokat alakítva ki.
Itt található az iszapfürdő is, és a kristályképződmények közt éli világát a szíksófű.
