Jelzés Fehér alapon sárga kör
Hossz 7.0 km
Időtartam (hh:ss) 3:00
Nehézség magas
felszereltseg közepes
Szezonalitás télen nem
Szintkülömbség (m) 525 m
Min. magasság (m) 500 m
Max. Magasság (m) 1025 m
Kalória (kal) -
sárga pont, 7 km, 2-3 óra
A Bánya utcán , a sómalomtól,a sós strandtól ill. a fürdő közeléből indul az útvonal 1,5 km után a régi bányához érünk majd a Felső-Harom-patak völgyében meredek ösvényen közelíthetjük meg, Sóvidék egyik legmagasabb hegycsúcsát. A Siklódkőt (vagy Nagykő) 1025 méteres csúcsáról szép kilátás nyílik az Erdélyi-medencére, Etéd vidékére és a Sóvidékre.
Indulási pont Wellness központal szemben és Parajd Korond felőli bejáratánál
Hossz(oda vissza) 2.5 km
Időtartam (hh:ss) 1:30 - 2:00
Nehézség nagyon könnyű
felszereltseg nagyon könnyű
Szezonalitás télen nem
Szintkülömbség (m) 22 m
Min. magasság (m) 533 m
Max. Magasság (m) 555 m
A parajdi Sóhát és Sószoros országos védettségű, geológiai természetvédelmi terület. Sokan tudnak a parajdi sóbányáról, viszont kevesen ismerik a parajdi Sószorost, mely a bánya bejáratához viszonyítva a Sóhát túlsó oldalán fekszik.
Ahhoz, hogy megértsük a parajdi só "jelenét", fontos, hogy ismerjük a geológiai múltat. A Paratethys őstengertől leszakadt, majd az Erdélyi-medencében elzáródott tóból a klímaváltozások során nagy mennyiségű só rakódott le. A sóréteg keletkezése kb. 20 millió évvel ezelőttre tehető. Erre a rétegre rakódtak rá folyamatosan az üledékek, amelynek súlya alatt a só, az Erdélyi-medence peremvidékein (Désakna, Szováta, Homoródok mente) felszínközelbe került, néhol átszakította a fedőrétegeket, és "pozitív felszíni formákat" hozott létre. Ez a megjelenési forma jellemző az evaporit ásványokra, ami plasztikus tulajdonságukból adódik. A parajdi Sóhát egy ilyen só diapírnak, sótömzsnek a teteje. Méretei sem elhanyagolhatók, gyökere 3 kilométer mélységig hatol, átmérője eléri az 1,4 kilométert. Ez a mennyiség több mint 100 évig elláthatná egész Európa sószükségletét.
A Sóháton főleg dolinák, víznyelők teszik változatossá a tájat, ezzel szemben a Só-szorosban – ahol a só kibújik az agyagrétegek alól – éles, lándzsahegyszerű tüskék, karr formák csipkéjének látványa fogadja a látogatót. A sós források mentén gyakoriak a sóvirágzások. A karr formákra és a sóvirágzásokra jellemző, hogy nem időtállóak, már az első nagyobb csapadékmennyiség módosítja, eltörli őket, helyükbe pedig újak születnek. A szikes talajon csak gyér, sótűrő növényzet telepszik meg, mint a a sziksófű (Salicornia europaea).